17. fejezet

Hi girls :D
Itt lenne az új rész ! Ez véleményem szerint sokkal jobban sikerült mint az előző kettő . Igaz rövidebb és csak egy szálon fut , de annál esemény dúsabb ;) Reméljük nektek is elnyeri a tetszéseteket :D Amit meg már említettünk a blog egy pár változáson fog átmenni . Ez érinti a szereplőket és a sztorit is . Hamarosan meg is tudjátok mi lesz az . Nagyon bízom benne , hogy azután is tovább olvassátok a blogot .Na de nem is húzom a szót tovább jó olvasást .

PS: Akit érdekel itt van Vikk régi története . Ha érdekel nézz be oda is ;) 

Millió puszi Brigi & Vikk

*Clara*

A bánat és szerelem édes testvér, 
Mert aki még nem sírt az igazán sohasem szeretett, 
Mert a könny és a szerelem 
Egy napon született.

~zene~

Annyi szomorú nap után végre boldogan keltem fel, még ha csak egy átlagos iskolai nap is volt, mert tudtam h azt a személyt fogom látni. Abban a szörnyű intézményben akit mindennél és mindenkinél jobban szeretek, Niallt. Mert minden lánynak van egy olyan fiú az életében, aki iránt sosem fogja elveszíteni az érzéseit!Ébredés után már szaladtam is le a konyhába ahol apu ült az asztalnál, Bella pedig a reggelimet készítette. Üdvözlésül mind a kettőnek adtam egy puszit.

-Anya merre van?-kérdeztem apu felé fordulva.

-Ma korán be kellett mennie az üzletbe, mert valami gond akadt.

-Ja értem, akkor ma későn ér haza?

-Igen kicsim és én is, lehet hogy bent is alszunk, hogy este már ne keljen vezetgetni.

-Oh, értem-mondtam komolyan, miközben azért kicsit fura volt, mintha ők szeretnének valamit kettesben csinálni. Mert eddig a késő esti vezetés sosem okozott problémát, na meg a taxit is feltalálták. De mindegy rájuk hagytam a dolgot. Én inkább rohantam fel hogy össze készítsem a dolgaimat mert késésben voltam így is.

                                                      ****

Ez már a második órám volt és még nem sikerült össze futnom Niall-al ebben a porfészekben . Most úgy is fizika jön és akkor vele lesz órám.

-Hello édesem- suttogta valaki a fülembe. Megfordultam és láttam hogy Niall az. Már épp nyújtottam volna a kezem hogy a nyakába kapaszkodva megcsókoljam mikor eszembe jutott hogy mi "nem vagyunk együtt".

-Az istenért hogy még nem mondtuk el, nem csókolhatlak meg nyilvánosan- szitkozódtam. Nem tudtam folyatni a kiborulásom mert Daisy oda jött hozzánk.

-Szia kicsim- öleltem meg.- Hogy vagy?

-Szarul, fizikánk lesz-nevette el magát.

-Hello mindenki-csatlakozott Zayn és Payn is, de nem sokáig tudtunk beszélni ugyan is becsengettek órára és húztunk befelé a terembe. 
Az egész órát végig untam töviről hegyire, csak a tanár egyik mondatára lettem figyelmes: 
"A házi feladatot párban kell megoldani és úgy kell kidolgozni az anyagot is." Én ennek persze nagyon megörültem mert végre volt egy indok hogy Niallal legyek kettesben. A tanárnő mondta hogy keressünk magunknak párokat én meg persze "önzetlenül" felajánlottam hogy Brook és a hercegnő hagy legyenek együtt én meg majd leszek a szöszivel.

****

Alig vártam hogy vége legyen a sulinak. Rögtön pattantam be a kocsimba és már úton is voltam haza felé. Ott össze találkoztam Bellával, nem tudtam mit is tegyek, mert ő sem tudta hogy együtt vagyok Horannal. Ezért mondtam neki hogy ma kap egy szabad napot és hogy menjen találkozzon a barátaival ,bulizzon egyet. Kicsit értelmetlenül nézett rám.

-Jól vagy Clara?

-Igen Bella, miért?

-Én? Bulizzak? Be szívtál aranyom, vagy mi van veled?

-Semmi sincs, csak neked is kijár a szabadnap.

-De van szabadnapom, és elszoktam én is utazni akkor.

-Akkor most legyen még egy nap- próbáltam erőltetni  a dolgot.

-Claraaaa, fiúról van szó?

-Na jó igen de ne szólj anyuéknak ,ha már lebuktam.

-Rendben van. Akkor elmegyek- mosolygott.

-Lehetne még egy kérésem? Elvinnéd Rozyt? Nagyon imádom az egyetlenem, de azt hiszem ő túlságosan oda van a srácért.

-Sokba fog ez kerülni neked- nevette el magát.

Ahogy elhagyta a házat én már rohantam is föl és átöltöztem, hogy minél csinosabb lehessek. Sokáig kerestem hogy mit is vegyek fel, de nem találtam semmi meggyőzőt. Így végül azt a pólót vettem fel, amit múltkor a szöszi hagyott nálam.

Nem telt el 2 perc és már is hallottam a csengőt. Úgy ugrottam fel, mint aki 3 napja nem evett és most pizzát rendelt. Ahogy kinyitottam az ajtót, a pólójánál fogva behúztam a házba és megcsókoltam. A nyelvemnek egyből helyet adott így én átcsúsztattam az enyémet az ő szájába és a kettő mintha játszott volna egymással úgy fonódtak össze.Még mindig emlékszem az érzésre, amit éreztem, mikor először csókolóztunk.

-Úgy látom be tartod a szavad a köszöntést illetően- nevette el magát.

-Hisz ismersz, nem szeretem meg szegni a szavam-kacsintottam, majd pedig az ebédlő irányába húztam el.

-Most nekünk tanulni kellene?-tette fel a kérdést Niall.

-Miért, van esetleg valami ötleted drágám hogy hogyan üssük el ezt a rengeteg időt? Ugyanis senki nincs itthon rajtunk kívül és egy darabig nem is lesznek. Szóval várom az ötleteket.

-Akkor jó sok mindent fogunk ma csinálni, de első sorban szeretnék egy csókot, utána pedig egy szendvicset mert éhen halok- húzott közelebb magához Horan.

-Nem csalódtam-nevettem el magam, majd pedig átadtam magam a kísértésnek és engedtem hogy megcsókoljon.

Még mindig annyira észveszejtően csókol, én pedig újra és újra belé szeretek minden egyes alkalommal. Ajkai olyanok számomra mint a drog, egyszerűen nem tudnék nélküle élni. Nem is tudom, hogy tudtam valakibe ennyire beleszeretni.Hiszek a csodákban ! Nem lehet véletlen, hogy találkoztam Vele és Ő lett a mindenem ! A csók után megcsináltam neki a szendvicset ahogy kérte majd biliárdozni támadt kedvünk így lementünk a pincébe ahol mindenféle játék volt a csocsótól a léghokin keresztül a dárcig. A leggázabb ebben az egészben hogy én a legtöbbel nem tudok játszani, így mindenki örömmel hív ki párbajra hogy nyerhessen, azonban Niall hozta a gentleman formát és felajánlotta hogy ő megtanít, aminek nagyon örültem. Édes volt ahogy próbálta elmagyarázni és megmutatni hogyan is kell biliárdozni. Kis idő elteltével már szinte minden ment kivéve egy dolgot, azt hogy hogyan is kell lökni. Ám a szexi fiú nem adta fel és mögém állt, a kezével pedig megfogta az én kezem hogy irányítson, majd pedig a mellkasával éreztette hogy kicsit dőljek előre hogy betudjam mérni pontosan az irányt. Ám egy valamire nem számított. Arra hogy amikor előre hajoltam akkor a fenekem pont az ágyékához került jó szorosan. Éreztem ahogy kicsit gyorsabban vette a levegőt és hogy valami kezdett neki a nadrágjában dudorodni. Ez persze nekem nagyon tetszett és az örömtől rögtön betudtam lökni a lyukba a golyót. Megfordultam és csak azt láttam Niall szemeiben hogy mennyire kíván, hogy fokozzam a hangulatot még a fülébe is belesúgtam hogy milyen jó tanár .Tudtam hogy annak nem bír ellen állni. Nem mert megmozdulni sem és úgy állt mind egy katona. Direkt kínoztam, de nem csak őt hanem magamat is mert én is kívántam mindennél jobban. Végül már annyira nem bírtam magammal hogy oda léptem és szenvedélyesen megcsókoltam. Ő persze rögtön felkapott és felültetett arra az asztalra ahol néhány perccel ezelőtt még nagyban folyt a játék. Azonban a mostani csókunk más volt mint az eddigiek. Sokkal szenvedélyesebb, sokkal kívánatosabb, merészebb és élvezetesebb. 2 mp szünet erejéig miközben mindketten csak ziháltunk elkezdtem levenni róla a pólót. Felkapott majd pedig olyan gyorsan ahogy csak tudott felvitt a szobámba, ott pedig folyattuk  ahol abba hagytuk. Mélyen a szemembe nézett majd pedig levette a felsőmet, én kigomboltam a nadrágját és húztam lefelé, miközben ő is ezeket a művelet sorokat végezte. Amikor rajtam már csak fehérnemű rajta pedig csak boxer volt az ágyon fekve folyattuk heves csókcsatánk. Én a haját túrtam miközben ő a mellemet fogta és próbált rájönni hogy hol is lehet kikapcsolni a melltartó.

-Niall, elől kapcsos- próbáltam segíteni

-Milyen?- kérdezett vissza nevetve
.

-Hagyd majd én-mosolyogtam rá, miközben ő a farmerének a zsebébe nyúlkált.

-Nincs nálam Clara.

-Mi?

-Óvszer. Nem raktam be- mondta szégyenkezve.

-Oh, ez aranyos- simogattam meg az arcát.

-Már miért lenne az?

-Azért mert nem úgy készültél hogy leakarsz fektetni, de ne aggódj szerintem anyunál vagy apunál lesz.

Felkeltünk és elindultunk a szobájukba keresni gumit, ami elég röhejesen hangzik.

-Te nézd át apu asztalát, én pedig anyuéjét nézem meg- adtam egy puszit a szájára majd pedig indultam is. Kerestem mindenhol hogy hát ha van valahol egy eldugva. Egyszer csak találtam egy dugi fiókot és felcsillant a szemem, hogy hát ha. De egészen más valamit láttam ott. Egy halom levelet.

-Hé Clara, találtam-nézett rám.-Úristen Clara, mi baj van? Miért sírsz? - futott mellém.

-Niall ezek azok a levelek, amiket Daisy írt nekem amikor elköltöztem és amiket én írtam neki. Ezeket én nem kaptam meg, ezeket anya nem adta fel a postán. Emiatt vágódott tönkre minden. Minden, érted? Emily Branson miatt van az egész- mondtam majd pedig össze estem. 
Csak sírtam és sírtam és egyre csak düh és harag töltötte el az egész szívemet. Nem tudtam hogy pont ő volt az a személy aki ezt megtette velem, mikor tudta hogy mennyi éjszakát 

sírtam át amiatt hogy nem érkeztek a levelekre válaszok, ő pedig azzal vigasztalt hogy ne aggódj Clara, majd biztos írnak. A legnagyobb pofon mindig attól jön akitől leginkább nem várnák...........