Viszlát.....

Sziasztok drágáim !

Sajnálattal közöljük veletek a blog bezár :( Egyetlen egy oka van ennek a döntésünknek . Ugye ezt a blogot először ketten kezdtük el , majd 3 lettünk . Nagyon jól elvoltunk , rengeteg ötletünk volt a folytatáshoz . Majd Betti úgy döntött nem folytatja tovább velünk a blogolást itt . Nagyon sajnáltuk ezt de tiszteletbe tartottuk a döntését . Nem akartunk semmit sem erőltetni . Utána még úgy volt , hogy folytatjuk a blogot , de valahogy mindig hiányzott Brook és nélküle már nem lett volna az igazi :/ Így úgy döntöttünk bezárjuk a blogot . Viszont egy jó hírem van ( már akinek ez jó hír ) Brigivel nyitunk egy új blogot .
Címe : We are strong. We always will fight.
 Igazából olyan lesz mintha Daisy és Clara életét folytatnánk , de mégsem . Két új szereplő , teljesen más élettel .Ha érdekel nézzetek be és iratkozzatok fel :D Örömmel várunk , minden olvasót .♥♥

 Puszi 

Betti , Brigi , Vikk♥

#1 Díj

#1 Díj

Köszönjük Clarienek . 

Először is nagyon köszönjük az első díjunkat .Rengeteget számít nekünk így egy az elején :D

1.Milyen zenét szeretsz?
V : Mikor milyet .Néha hangulatomtól függ :D 
B : Sokfélét, nagyon sok mindent szeretek és az adott kedvemtől függ, hogy milyet is hallgatok. :)
2.Olvasod a blogjaim valamelyikét?
V : Igeeen ;)
B : Ahaam:)
3.Ha igen melyiket?
V:Tell me that you love me anyway  ( Imádom :3♥)
B : Tell me that you love me anyway-t én is :$ :D
4.Van testvéred?
V: Igen egy húgom .
B : Igen, van egy nővérem és egy bátyám.
5.Kedvenc sorozatod?
V : Ohh rengeteg van pl : Bárka , TVD , PLL 90210...stb
B : Tengernyi, de pl: TVD, PLL, The Originals, Gossip Girl, Kínos
6.Kedvenc délutáni programod?
V : Alvás :3 , zene hallgatás , film nézés .
B : Kutyámmal játszás, barátokkal program, zene hallgatás, olvasás, filmezés :)
7.Kék vagy pinK?
V : Pink minden mennyiségben .
B : Kék :3
8.Van most barátod?[pasid]
V : Most nincs .
B : Most nincs.
9.Legjobb barátnőd neve ?
V : Andi , Niki 
B : Móni.
10.Fanfiction vagy One shoot?
V : Fanfiction
B : Fanfiction
11.Ha igen a barátaid olvassák?
V : Igen .
B : Igen:)

18.fejezet

Hey drágáim :)) 

Újra itt lennénk .Igaz kicsid csalódottan , mert az előző részhez mindössze 1 komit kaptunk .Ennyire rossz lett volna ? Viszont az oldal megjelenítések száma az egekbe ugrott megint . Nem azt mondom , hogy komik millióját várjuk , de egy kettő igazán jól esne . Hamarosan bekövetkezik az a bizonyos változás is . Reméljük ez a rész jobban fog tetszeni nektek , és kapunk rá pár visszajelzést :)Nem is húzom tovább a szót . Jó olvasást nektek . És ne fejtsd el , hagyj nyomot ha már itt jártál ;)

UI: Villogtatnám egy kicsit a spanyol tudásom amit a csere diákunktól tanultam :3 ( Vikk)

Millió puszi Brigi &Vikk

**Zene**

18.fejezet

~Daisy~

- Harry szállj már le rólam- nevettem miközben ő a földre kényszerített.
És újra érzem azt a fura érzést a gyomromba . Minta le föl liftezne , mikor vele vagyok . De tudom hogy ez minek a jele . Nem akarok , nem szerethetek bele a legjobb barátomba .
- Na feladod Maddox ? - vigyorgott miközben az egyik kezével még mindig az én kezeimet fogta le a fejem fölött a másik kezét pedig az oldalamnál tartotta .
- Ismerhetnél már Styles - utánoztam - Sose adom fel .
Majd újra neki esett az oldalam csikizését . De hogy is kerültem én megint alá? Vagy hogy kerültünk a szobámba ? Hozzánk ? Sok ehez hasonló kérdés merülhet még fel . Ezért inkább kezdeném az elején .
Miután a lányok kifagadtak , végig szenvedtünk egy egész napot . Alig találkoztunk a fiúkkal vagy éppen egymással . Francián együtt voltam  Harryvel , Claraval és Louisval .Majd 4. órában fizikán újra együtt volt az egész csapat . Ahol a kedves tanár bejelentette , hogy csoportos házit kapunk és  ez a jegy adja majd a félévi 15% . Fantasztikus a hétvégém megint el lesz cseszve .Szerencsémre Payno lett a párom. Utána ebédszünetig szinte csak futólag láttuk egymást .  Akár hányszor láttam Harryt mindig más lánnyal volt . Minden egyes alkalommal olyan volt mintha belém rúgtak volna . Persze mindig mosolyogtam de ,valami oknál fogva rosszul esett . De elnyomom magamba ezt az érzést , nem lehet ő tiltott terület. Mert mi van ha tételezzük fel , ő is ugyan úgy érezne mint én össze jönnénk . Valami oknál fogva csúnyán szakítanánk? Akkor elveszíteném az egyik legjobb barátom , és lehet a többiekkel se lenne jó kapcsolatom . Nem akarom újra elveszíteni őket. Na és a legrosszabb ha ő nem érez úgy mint én ? Nem tudom mit tegyek . Kaptam egy sms-t Nialltől hogy az udvaron várnak , ma ott ebédelünk . Gyorsan kinéztem magamnak mit egyek , elég sokáig bámészkodtam amikor megéreztem , hogy valaki figyel . Szinte égetett a pillantása , fura volt de próbáltam nem foglalkozni vele.
- Te sem tudsz dönteni ? - zavart meg valaki
- Oh Matt - mosolyogtam a srácra - Megijesztettél -kaptam a mellkasomhoz.
-Ne haragudj , nem volt szándékos - mosolygott édesen . Tényleg eddig észre se vettem mennyire szép a mosolya , és azok a gyönyörű kék szemei .
Ameddig a pénztárhoz nem értünk , végig dumáltunk . Eddig is jó fejnek tartottam de most már határozottan kijelentem , hogy az .
- 10£ lesz Daisy - mosolygott rám Martha a pénztárnál .
- Nem majd én fizetem - szabadkozott Matt .
- Nem azt nem lehet ......- kezdtem volna bele de nem fejezhettem be .
- Hé a múltkor nem sikerült költsek rád legalább most hadd tegyem meg - kacsintott.
Wow volt valami abban a kacsintásban ami megfogott . Megvártam még kifizet mindent , de olyan kellemetlenül éreztem magam ha csak simán ott hagyom , ezért maradtam . Még nagy nehezen kipréseltük magunkat a tömegen , szintén beszélgetéssel ütöttük el az időt . Határozottan kijelnthetem , hogy fantasztikus társaság . Ebben a röpke 20 percben nagyon jól éreztem magam . Mikor kiértünk végre az ebédlőből egyből megláttam a barátaimat . Mindenki sorban csücsült az egyik kinti asztalnál . Mindenki mosolygott intettek , hogy menjek oda egyedül Harry nem nézett rám , hanem a mellettem álló srácra meredt . Olyan volt a tekintete aki bármelyik percben képes lenne ölni .Ahogy felpillantottam Matt arcára hasonló vonásokat véltem felfedezni. Gondoltam mielőtt a két srác egymásnak esne elköszönök Mattől .
- Hát - kezdtem bele - Köszi mindent - öleltem meg (?!), csak ösztönösen jött. Hezitált , de hamar észbe kapott és viszonozta az ölelésem .
- Nagyon szívesen , egy ilyen szép lánynak - távolodott el .
Már éppen ott akartam hagyni amikor a kézfejemnél fogva vissza rántott magához . Az arca pár centire volt az enyémtől . Szinte éreztem az ajkaimon a meleg leheletét .
- Este lesz egy buli az egyik srácnál - húzott egy féloldalas mosolyt - Ha van kedved gyere el a barátaiddal .
-M-majd megdumálom velük - kapkodtam még mindig levegő után .
Picit zavart a közelsége . De valamilyen szinten tettszett is . Kit is áltatok Matt irtó jó pasi , bárki rá hajtana . Majd arra eszméltem fel , hogy a hüvelyk ujjával a kézfejem simogatja . Zavaromba kihúztam a kezeim az övéből és egy halk  szia után ott hagytam .
Mikor oda értem a többiekhez , boldogan fogadtak kivéve Niall , Clara na és a még mindig rám nem néző Harry .Helyet foglaltam Zayn és Louis között , majd neki láttam az ebédemnek . Viszonylag csendben telt az idő , csak a fiúk hangos nevetése zökkentette ki ezt a nyugodt pillanatot . De ami engem érdekelt , még mindig nem tudom ki tart bulit este .
- Srácok - törtem meg a csendet - nem tudjátok kinél lesz este buli ?.
-Travis Jenkins házába lesz valami -vágta rá egyből a mellettem ülő Zayn .
- Mert ? - húzta fel az egyik szemöldökét Liam .
- Csak Matt szólt - rántottam vállat .
Harry felől egy alig hallható pufogást véltem felfedezni , mire Clara csak megsimította a hátát . Komolyan nem értem mi baja van . Eddig minden oké volt , most meg mint egy hisztis picsa úgy viselkedik . Pasik , komolyan néha nehezebb kiigazodni rajtuk mint rajtunk . Próbáltam figyelmen kívül hagyni és körbe néztem a társaságon . Brook és Louis nagyon el voltak mélyülve a beszélgetésbe , Zayn és Liam valami csajról dumáltak . Utolsó lehetőségnek Clara felé fordultam hátha tudok vele beszélni , de ő épp Mr. Hisztivel kommunikált . Csalódottan néztem újra körbe mire megláttam , hogy Niall valamilyen könyv fölött görnyed és feltűnően szenved . Gondoltam megnézem hátha tudok segíteni neki .
- Hé szöszi - veregettem vállon - Leülhetek?
-Aha -de ő se nézett rám . Komoly mit vétettem ?
Sokáig nem szólalt meg , amit én hamar megelégeltem és elvettem a könyvét . Spanyol . Tudom , hogy neki ez az idegen nyelvi tantárgya , de nem tudtam ,hogy ilyen nehezen megy neki .Átolvastam amit eddig írt de tele volt hibával . Sőt néha úgy kellett vissza fognom magam , hogy ne nevessek hangosan .
-No hablas pinche español. (Kurvára nem beszélsz spanyolul) -szaladt ki a számon , mire az asztalnál helyet foglaló személyek szája tátva maradt .
- Te nem franciás vagy ? - nézett rám azokkal a tengerkék szemeivel .
- Sí - mosolyogtam pimaszul .
-  Akkor hogy megy ilyen jól a spanyol ? -könyökölt Brook az asztalra .
- Ez szerintem minket is érdekelne - utánozta Clar .
-  Hát Mi'ama .....- mondtam direkt spanyolul.
- Anya- fordított egyből Niall .
- Pontosan - helyeseltem - Ott született , és nőtt fel a szülei haláláig , majd Catalina vette magához . 17 éves koráig élt ott ,majd jött a modellkedés és akkor jött ide Londonba . Utána jött ő - fintorodtam el az apámra gondolva - Na de a lényeg mikor megszülettem sokat beszélt hozzám így Catalina , majd később pár dolgot meg is tanultam . De akkor kezdett jobban érdekelni amikor észre vettem ,hogy egyes embereket zavar ha nem érti miről beszélek - utaltam az apámra - Meg ott van Tío Joshe- vártam hogy Niall hátha megint közbe szól .
- A nagybátya - rögtön szólt ahogy befejeztem . Olyan édes volt , ahogy vigyorgott mert értette , hogy mit mondok .
- Nem is vagy reménytelen eset - viszonoztam a mosolyát - Vele sokszor beszélek spanyolul ha itt van . Azt lehet mondani , hogy a második anyanyelvem .
- Akkor folyékonyan beszéled az angolt , spanyolt és gagyogsz franciául is egy kicsit - tűnődött el Liam .
- Ja és a szarkazmust is folyékonyan beszélem -ugrattam .
- Mindig is tudtam , hogy lázadó típus vagy - nevetett Zayn .
- Akkor Daisy nem segítenél nekem ? - meresztett boci szemeket .
Őszintén csodálom azokat az embereket akik nemet tudnak mondani ilyenkor neki .
- Persze de siessünk mert van még 20 percünk .
- Istennő vagy - nyomott egy hatalmas cuppanósat az arcomra , mire mindenki.jót nevetett .
Röpke 15 perc alatt kész is lettünk . Tényleg imádom a spanyol nyelvet , nekem is arra kellet volna menjek , bár sok újat nem tanítottak volna .
- Na és mi van a  carinoddal ?  (szerelmed)- tettem fel "titkosan " a kérdést . Tudom , hogy Brookon és rajtam kívül senki sem tud semmit .
-Minden perfecto . Az én novia-m (barátnő) a legcsodálatosabb - pillantott Clara felé szerelmesen .
Hogy őszinte legyek irigy vagyok rájuk . Szerintem minden lány álma , hogy legyen egy fiú aki csak őt szereti . Mikor átöleli biztonságban érezze magát , és bármikor számíthat rá . Mindig ott van neki akármi is történjen . A barátai előtt bátran fogja a kezét és mondja "igen ő az én barátnőm".
- Ő az egyik legjobb barátnőm. Ha összetöröd a szívét, összetöröm az arcod! - fenyegettem -Ja és  megszabadítalak huevoidtól (golyó).
Ő csak egy nagyot nyelt majd megadóan feltette a kezét . Ebben a pillanatban megszólalt a csengő . Még 3 órám van hátra . Nyugodtan végig ültem egy rajzot majd egy irodalmat . Még mindig nem értettem mi baja van Harrynek . Ebéd óta szó szerint rám sem nézett . Lehet valami rosszat mondtam ? Vagy csináltam ? Az elmélkedésemet a csenő zavarta meg . Ez azt jelenti , hogy jön az utolsó órám . Kémia . Most kivételesen várom , akkor lehet tudok beszélni Hazzel . Csak nem néz levegőnek akkor is ha ott ülök mellette.
- Miket látok -jött utánam Brook és Clara nevetve - csak nem Daisy Maddix igyekszik kémiára ?
- Gyere ide édesem - tette Clara a kezét a homlokomra - Nem Brook , egyáltalán nem.lázas .
- Kapjátok be mind a mind a ketten - mentem tovább
- Ki kapjon be mit ? - csatlakozott Louis .
- Miss. Maddox kémiára siet -karolt belé Brook .
-Lázas?
-A-a már csekkoltam - mutogatott Clara .
-Hmmmmm- gondolkodott el Tommo- Akkor szerelmes -bökte ki .
Egyből felvillant bennem a piros vész villogó. Na most legyél okos Daisy . Gondolkozz ha rájön , mit fogsz mondani .
- Láttuk ahogy Mattek csevegsz kislány - ölelte át a vállamat .
Ezt megúsztam . De igaza van , Matt marha jó pasi . Drága Louisnak hála pont akkor értünk be amikor csengettek. Helyet foglaltam , mielőtt a tanár bejött volna . Harry is lassan oda cammogott és ő is leült . Egy fél óra telhetett el és még mindig nem beszéltünk egy szót se . Nem bírtam tovább kitéptem egy lapot a füzetemből és firkantottam neki egy kis üzenetet .
Neked meg mi a fene bajod van ?- majd elé csúsztattam a lapot , mire felhúzta a szemöldökét .
- Daisy nem vagyunk már az oviban ,ne írogass -tolta vissza . Az első alkalom ,hogy hiányzik, hogy nem hercegnőzött . Már annyira megszoktam tőle .
- Hát mivel egész nap rám se néztél és hozzám se szóltál ........
- Ne haragudj- nyúlt a kezem után és újra pillangók repkedtek , a gyomromba - de ismerem Mattet és én csak ......- nem fejezte be .
Amúgy is gondolhattam volna , hogy ő a probléma . De hát ő is lányok millióival flörtöl mégsem akadok ki . Csak titokban ,de az más . Vagy nem?Végül is mindannyiunk életében van egy elmondhatatlan titok , egy elérhetetlen álom , és egy felejthetetlen szerelem.
-Te csak ? - hajoltam közelebb . Csak néztünk egymás szemébe , annyira el tud bűvölni velük , teljesen elveszek bennük .
-Féltelek -bökte ki végül - A legjobb barátom vagy
- Hát persze -csúszott ki a számon. A francba a nagy számmal .
-Mi ? -hajolt még közelebb , mire a pillangóim újra életre keltek az orraink majdnem össze értek . Éreztem a meleg leheletét a számnál . Ez sokkal másabb volt mint pár órája Mattel . De nem ez nem lehet . Alig feltűnően hátrébb hajoltam .
-Tudod van az a hülye szokásod , hogy meg akarsz védeni mindentől .
- Hülye szokás ?-nevetett ,mire csak kuncogva bólogattam -Baj az ?
-Nem  csak lehetetlen .
-Egy próbát megér -mosolygott önelégülten .
Nem tudok haragudni rá amikor villantja a gödröcskés mosolyát . Akkor olyan mint egy édes kisgyerek . Valami oknál fogva újra hamarabb cselekedtem mint gondolkodtam , és egy puszit nyomtam az egyik kis ördögi gödröcskére .
-Akkor szent a béke ? -Nevetett halkan, mire egy újabb puszival válaszoltam .
Nem sokkal később ki is csengettek . Most olyan gyorsan eltelt az idő , hogy észre se vettem ,hogy már a szekrényemnél állunk.
-Harry -hallottuk Louis hangját .
-Mond haver ?
-Tony hívott este me.....-Hazza ebben a pillanatban félbe szakította .
-Lou nem lehetne ez négyszemközt -nézett rám .
-Harry nem kell haza vinned tudok gyalogolni-forgattam a szemeim.
-Hé akkor, hogy tartsam be az ígéretem ?-csak a fejem ráztam nevetve-Ott találkozunk.
Elengedte a kezem és már mentem is az említett jármű felé .Kivételesen nem a vezető ülésbe ültem , valahogy nem volt kedvem vezetni . Ahhoz túl fárad voltam .Kényelmesen elhelyezkedtem és vártam a göndör fürtös személyt aki a legrosszabb napomból is kihozza a legjobbat . Nem kellet sokat várnom , már ott is volt. Egy kicsit idegesebben mint eddig. Nem tudom mit mondott neki Louis de nem volt rá jó hatással. Fogalmam se volt mit szóljak , ezért inkább csendben ültem . Arra lettem figyelmes , hogy görcsösen szorítja a kormányt , az állkapcsában az összes izom megfeszült . Hogy őszinte legyek megijedtem , egyszer láttam így csak . Akkor este azon a bulin , már amennyire emlékszem . Pont a sebváltó felé nyúlt amikor , a kezem rátettem az övére .
-Te meg mit csinálsz?-nézett rám mint egy hülyére aki most szabadult a sárga házból.
-Hm mindig is kiakartam ezt próbálni -blöfföltem , remélem sikeresen .
-Akkor csináljuk jól -kulcsolta össze a kezünket .

Na ha eddig apró pillangók repkedtek a gyomromba most óriás lepkék lettek belőlük . Valami kellemes érzés futott át a testemen . Mintha erre lett volna szükségem . Viszont nem tudtam sokáig élvezni mert haza értünk . Nem akartam egyedül lenni ezért behívtam Harryt . Meglepetésemre anya fogadott a nappaliba minket .
-Sziasztok srácok -mosolygott .
-Szia -köszöntünk.egyszerre .
-Mi ez a nagy összhang ? -mosolygott ravaszan -Na de sietek , de kincsem van egy jó hírem . Ma hívott Mrs. Riecfield ,hogy lenne egy fotózás .Méghozzá a Voge-nál és téged ajánlott.
-Ááaaaaa -sikítottam el.magam és a nyakában landoltam - Ez komolyan ? És mikor ?
-Teljesen . Holnap után reggel kilenckor . Na de megyek mert elkések -szinte már futott.- Ja és Harry -fordult vissza -Mond meg anyukádnak hogy áll még kedd este .
-A mi ?-néztem a haveromra .
-Engem ne kérdezz -emelte fel a kezét megadóan .
Azután valahogy kikötöttünk a szobámba , és kötözködni kezdtem vele , hogy Biebernek jobb hasa van mint ,neki . Pedig ha valakinek szépen ki van dolgozva akkor neki igen .
Na és így kerültem a földre . Egy hatalmas csiki háború után . És most is őt nézem , ahogy fölöttem térdel és éppen kínozni akar .De ahogy mindig ezt a pillanatot is megzavarta vakaki . Ebben az esetben Clara .
-Hey csajszi -mosolyogtam .
-D-daisy -szipogott-ot-thon v-agy ?-szipogott .
-Clara mi a baj ?
-M-majd elm-mesélem . De otthon vagy ?
-Persze gyere -féltem mi lehet a baj . Nagyon remélem , hogy nem Horan bántotta meg .
-Ak-kor n-nemsokára o-tt le-s-zünk.

17. fejezet

Hi girls :D
Itt lenne az új rész ! Ez véleményem szerint sokkal jobban sikerült mint az előző kettő . Igaz rövidebb és csak egy szálon fut , de annál esemény dúsabb ;) Reméljük nektek is elnyeri a tetszéseteket :D Amit meg már említettünk a blog egy pár változáson fog átmenni . Ez érinti a szereplőket és a sztorit is . Hamarosan meg is tudjátok mi lesz az . Nagyon bízom benne , hogy azután is tovább olvassátok a blogot .Na de nem is húzom a szót tovább jó olvasást .

PS: Akit érdekel itt van Vikk régi története . Ha érdekel nézz be oda is ;) 

Millió puszi Brigi & Vikk

*Clara*

A bánat és szerelem édes testvér, 
Mert aki még nem sírt az igazán sohasem szeretett, 
Mert a könny és a szerelem 
Egy napon született.

~zene~

Annyi szomorú nap után végre boldogan keltem fel, még ha csak egy átlagos iskolai nap is volt, mert tudtam h azt a személyt fogom látni. Abban a szörnyű intézményben akit mindennél és mindenkinél jobban szeretek, Niallt. Mert minden lánynak van egy olyan fiú az életében, aki iránt sosem fogja elveszíteni az érzéseit!Ébredés után már szaladtam is le a konyhába ahol apu ült az asztalnál, Bella pedig a reggelimet készítette. Üdvözlésül mind a kettőnek adtam egy puszit.

-Anya merre van?-kérdeztem apu felé fordulva.

-Ma korán be kellett mennie az üzletbe, mert valami gond akadt.

-Ja értem, akkor ma későn ér haza?

-Igen kicsim és én is, lehet hogy bent is alszunk, hogy este már ne keljen vezetgetni.

-Oh, értem-mondtam komolyan, miközben azért kicsit fura volt, mintha ők szeretnének valamit kettesben csinálni. Mert eddig a késő esti vezetés sosem okozott problémát, na meg a taxit is feltalálták. De mindegy rájuk hagytam a dolgot. Én inkább rohantam fel hogy össze készítsem a dolgaimat mert késésben voltam így is.

                                                      ****

Ez már a második órám volt és még nem sikerült össze futnom Niall-al ebben a porfészekben . Most úgy is fizika jön és akkor vele lesz órám.

-Hello édesem- suttogta valaki a fülembe. Megfordultam és láttam hogy Niall az. Már épp nyújtottam volna a kezem hogy a nyakába kapaszkodva megcsókoljam mikor eszembe jutott hogy mi "nem vagyunk együtt".

-Az istenért hogy még nem mondtuk el, nem csókolhatlak meg nyilvánosan- szitkozódtam. Nem tudtam folyatni a kiborulásom mert Daisy oda jött hozzánk.

-Szia kicsim- öleltem meg.- Hogy vagy?

-Szarul, fizikánk lesz-nevette el magát.

-Hello mindenki-csatlakozott Zayn és Payn is, de nem sokáig tudtunk beszélni ugyan is becsengettek órára és húztunk befelé a terembe. 
Az egész órát végig untam töviről hegyire, csak a tanár egyik mondatára lettem figyelmes: 
"A házi feladatot párban kell megoldani és úgy kell kidolgozni az anyagot is." Én ennek persze nagyon megörültem mert végre volt egy indok hogy Niallal legyek kettesben. A tanárnő mondta hogy keressünk magunknak párokat én meg persze "önzetlenül" felajánlottam hogy Brook és a hercegnő hagy legyenek együtt én meg majd leszek a szöszivel.

****

Alig vártam hogy vége legyen a sulinak. Rögtön pattantam be a kocsimba és már úton is voltam haza felé. Ott össze találkoztam Bellával, nem tudtam mit is tegyek, mert ő sem tudta hogy együtt vagyok Horannal. Ezért mondtam neki hogy ma kap egy szabad napot és hogy menjen találkozzon a barátaival ,bulizzon egyet. Kicsit értelmetlenül nézett rám.

-Jól vagy Clara?

-Igen Bella, miért?

-Én? Bulizzak? Be szívtál aranyom, vagy mi van veled?

-Semmi sincs, csak neked is kijár a szabadnap.

-De van szabadnapom, és elszoktam én is utazni akkor.

-Akkor most legyen még egy nap- próbáltam erőltetni  a dolgot.

-Claraaaa, fiúról van szó?

-Na jó igen de ne szólj anyuéknak ,ha már lebuktam.

-Rendben van. Akkor elmegyek- mosolygott.

-Lehetne még egy kérésem? Elvinnéd Rozyt? Nagyon imádom az egyetlenem, de azt hiszem ő túlságosan oda van a srácért.

-Sokba fog ez kerülni neked- nevette el magát.

Ahogy elhagyta a házat én már rohantam is föl és átöltöztem, hogy minél csinosabb lehessek. Sokáig kerestem hogy mit is vegyek fel, de nem találtam semmi meggyőzőt. Így végül azt a pólót vettem fel, amit múltkor a szöszi hagyott nálam.

Nem telt el 2 perc és már is hallottam a csengőt. Úgy ugrottam fel, mint aki 3 napja nem evett és most pizzát rendelt. Ahogy kinyitottam az ajtót, a pólójánál fogva behúztam a házba és megcsókoltam. A nyelvemnek egyből helyet adott így én átcsúsztattam az enyémet az ő szájába és a kettő mintha játszott volna egymással úgy fonódtak össze.Még mindig emlékszem az érzésre, amit éreztem, mikor először csókolóztunk.

-Úgy látom be tartod a szavad a köszöntést illetően- nevette el magát.

-Hisz ismersz, nem szeretem meg szegni a szavam-kacsintottam, majd pedig az ebédlő irányába húztam el.

-Most nekünk tanulni kellene?-tette fel a kérdést Niall.

-Miért, van esetleg valami ötleted drágám hogy hogyan üssük el ezt a rengeteg időt? Ugyanis senki nincs itthon rajtunk kívül és egy darabig nem is lesznek. Szóval várom az ötleteket.

-Akkor jó sok mindent fogunk ma csinálni, de első sorban szeretnék egy csókot, utána pedig egy szendvicset mert éhen halok- húzott közelebb magához Horan.

-Nem csalódtam-nevettem el magam, majd pedig átadtam magam a kísértésnek és engedtem hogy megcsókoljon.

Még mindig annyira észveszejtően csókol, én pedig újra és újra belé szeretek minden egyes alkalommal. Ajkai olyanok számomra mint a drog, egyszerűen nem tudnék nélküle élni. Nem is tudom, hogy tudtam valakibe ennyire beleszeretni.Hiszek a csodákban ! Nem lehet véletlen, hogy találkoztam Vele és Ő lett a mindenem ! A csók után megcsináltam neki a szendvicset ahogy kérte majd biliárdozni támadt kedvünk így lementünk a pincébe ahol mindenféle játék volt a csocsótól a léghokin keresztül a dárcig. A leggázabb ebben az egészben hogy én a legtöbbel nem tudok játszani, így mindenki örömmel hív ki párbajra hogy nyerhessen, azonban Niall hozta a gentleman formát és felajánlotta hogy ő megtanít, aminek nagyon örültem. Édes volt ahogy próbálta elmagyarázni és megmutatni hogyan is kell biliárdozni. Kis idő elteltével már szinte minden ment kivéve egy dolgot, azt hogy hogyan is kell lökni. Ám a szexi fiú nem adta fel és mögém állt, a kezével pedig megfogta az én kezem hogy irányítson, majd pedig a mellkasával éreztette hogy kicsit dőljek előre hogy betudjam mérni pontosan az irányt. Ám egy valamire nem számított. Arra hogy amikor előre hajoltam akkor a fenekem pont az ágyékához került jó szorosan. Éreztem ahogy kicsit gyorsabban vette a levegőt és hogy valami kezdett neki a nadrágjában dudorodni. Ez persze nekem nagyon tetszett és az örömtől rögtön betudtam lökni a lyukba a golyót. Megfordultam és csak azt láttam Niall szemeiben hogy mennyire kíván, hogy fokozzam a hangulatot még a fülébe is belesúgtam hogy milyen jó tanár .Tudtam hogy annak nem bír ellen állni. Nem mert megmozdulni sem és úgy állt mind egy katona. Direkt kínoztam, de nem csak őt hanem magamat is mert én is kívántam mindennél jobban. Végül már annyira nem bírtam magammal hogy oda léptem és szenvedélyesen megcsókoltam. Ő persze rögtön felkapott és felültetett arra az asztalra ahol néhány perccel ezelőtt még nagyban folyt a játék. Azonban a mostani csókunk más volt mint az eddigiek. Sokkal szenvedélyesebb, sokkal kívánatosabb, merészebb és élvezetesebb. 2 mp szünet erejéig miközben mindketten csak ziháltunk elkezdtem levenni róla a pólót. Felkapott majd pedig olyan gyorsan ahogy csak tudott felvitt a szobámba, ott pedig folyattuk  ahol abba hagytuk. Mélyen a szemembe nézett majd pedig levette a felsőmet, én kigomboltam a nadrágját és húztam lefelé, miközben ő is ezeket a művelet sorokat végezte. Amikor rajtam már csak fehérnemű rajta pedig csak boxer volt az ágyon fekve folyattuk heves csókcsatánk. Én a haját túrtam miközben ő a mellemet fogta és próbált rájönni hogy hol is lehet kikapcsolni a melltartó.

-Niall, elől kapcsos- próbáltam segíteni

-Milyen?- kérdezett vissza nevetve
.

-Hagyd majd én-mosolyogtam rá, miközben ő a farmerének a zsebébe nyúlkált.

-Nincs nálam Clara.

-Mi?

-Óvszer. Nem raktam be- mondta szégyenkezve.

-Oh, ez aranyos- simogattam meg az arcát.

-Már miért lenne az?

-Azért mert nem úgy készültél hogy leakarsz fektetni, de ne aggódj szerintem anyunál vagy apunál lesz.

Felkeltünk és elindultunk a szobájukba keresni gumit, ami elég röhejesen hangzik.

-Te nézd át apu asztalát, én pedig anyuéjét nézem meg- adtam egy puszit a szájára majd pedig indultam is. Kerestem mindenhol hogy hát ha van valahol egy eldugva. Egyszer csak találtam egy dugi fiókot és felcsillant a szemem, hogy hát ha. De egészen más valamit láttam ott. Egy halom levelet.

-Hé Clara, találtam-nézett rám.-Úristen Clara, mi baj van? Miért sírsz? - futott mellém.

-Niall ezek azok a levelek, amiket Daisy írt nekem amikor elköltöztem és amiket én írtam neki. Ezeket én nem kaptam meg, ezeket anya nem adta fel a postán. Emiatt vágódott tönkre minden. Minden, érted? Emily Branson miatt van az egész- mondtam majd pedig össze estem. 
Csak sírtam és sírtam és egyre csak düh és harag töltötte el az egész szívemet. Nem tudtam hogy pont ő volt az a személy aki ezt megtette velem, mikor tudta hogy mennyi éjszakát 

sírtam át amiatt hogy nem érkeztek a levelekre válaszok, ő pedig azzal vigasztalt hogy ne aggódj Clara, majd biztos írnak. A legnagyobb pofon mindig attól jön akitől leginkább nem várnák...........

16.fejezet

Hello Girls.

Nagyon szépen köszönjük a pipákat és a komikat. Nagyon jól esnek nekünk és sok erőt adnak a folytatáshoz. Reménykedünk benne, hogy ez a rész  is tetszeni fog nektek és kapunk vissza jelzéseket. De még mi előtt befejezném a mondókám, valamit szeretnék mondani. A blogban lesz egy elég nagy változás. Azt, hogy mi az egyenlőre még nem szeretnénk elárulni, de hamarosan megtudjátok ti is és csak remélni tudjuk hogy ez a dolog nem tántorít vissza senkit attól , hogy figyelemmel kövesse a blogunkat. Most pedig nagyon jó olvasást nektek!♥ :*

                                                                                             Brigi 

~Daisy~

~Zene~

Reggel Avicii keltett , Liar .Ironikus egy kicsit . Ma suli újra . Semmi kedvem kikelni az én pihe puha ágyamból és kilépni az ajtón .Úgy tenni mintha minden a legnagyobb rendben lenne .Csak feküdni akarok egész nap az ágyamban, és szomorú zenét hallgatni.  Tegnap egész nap az ágyban voltam , semmihez sem volt kedvem . Apa többször is hívott ahogy Ben is , ő pluszban még SMS -eket is küldött . Nem volt kedvem vissza írni , így oda adtam anyának a telefonom , vigye el tőlem jó messzire . Na itt van még anyu is . Miután Hazz és Clara haza hozott és itt voltak mellettem , amire nagyon szükségem volt .  Anyu felhívta azt az Embert, akinek nem, mondom ki a nevét. Nincs rosszabb annál, mint olyat szeretni, aki folyton csalódást okoz. Ordítozott vele vagy egy órát . Pont mint a régi szép időkben . Áldom az iróniát . Lassan ki kellene szállják az ágyból ha nem akarok elkésni a suliból . Megkérhetem anyát hogy kérjen ki mára , de akkor csak agyalnék . Plusz ott vannak a többiek is . Így 1-0 a suli javára , ritka hogy a suli nyer . Széthúztam a sötétítő függönyömet , kíváncsi voltam milyen az idő kint . Kinyitottam az erkélyem ablakát , kihajolva figyeltem az engem körbe vevő tájat . Már javában ősz van , a levelek már nem zöldek , a virágok is kezdik elveszteni a szépségüket. A madarak se olyan hangosak, a nap se süt már úgy. Összegezve hiányzik a nyár. Nem gondoltam volna, hogy így végződik a tegnapi nap. De megszokhattam volna már. Apa ilyen, sose fog megváltozni. Mindenkinek ismersz egy arcát. Jobb esetben az igazit. Rosszabb esetben egy hamis képet. Szereted, ezért jónak látod. Aztán sok rosszat kapsz, megbocsátod egyszer, kétszer, százszor, de eljön egy pont, ahol már nem bocsáthatsz meg többé. Akkor elveszíted azt az embert. S ha egyszer, valaha újralátod a jó arcát, ugyanúgy, újra fájni fog, és szíved szerint elfelejtenél mindent egy tiszta lap javára. De tudod, hogy nem lehet...

- Reggelt Maddox - zökkentet ki valaki.

- Basszus Brook, majdnem kiestem - kapaszkodtam meg a korlátba.

- Bocs csak észrevettelek és gondoltam köszönök. Mivel cseszel felvenni a telefonodat.

- Ja mert eldugtam - rántottam vállat.

- Jól vagy Daisy? - láttam, hogy aggódik.

 - Leszek - erőltettem egy mosolyt magamra. - Brook lehetne, egy kérésem?

- Persze.

- Nem tudnál ma bevinni? - annyira szar, hogy nincs nálam az én kincsem.

- Szerintem nem lesz szükség rá - kacsintott. - Bent találkozunk.

 Nem értettem mire céloz , és jobbnak láttam, ha rá is hagyom .A reggeli teendőim után kerestem a szekrényemben valami csini rucit . Mikor rossz kedvem van , mindig a ruháimmal próbálom vigasztalni magam . Felveszem a legjobbakat , hozzá csapom a műmosolyt és senki se hiszi, hogy baj van. Egy hamis mosoly, és mindenki boldognak hisz. Mikor végleg kész lettem, megragadtam a táskámat és lementem a konyhába. Ott már javában folyt a reggeli készítése. Meglepetésemre anya ült az asztalnál a kávéját kortyolva. Kosztüm van rajta szóval percek kérdése és felpattant, hogy menni kell. Nem szokásunk együtt enni, mindig közbe jön neki valami.

 - Jó reggelt kincsem - köszöntött Catalina, és egy gyors puszit lehet a homlokomra.

- Szia, csillagom - nyúlt felém anya és húzott maga melle - Gyere, ülj le együnk.

Értetlenül néztem rá és vártam mikor csörren meg a mobilja. De semmi, ez kész csoda.

 - Ha arra vársz, mikor megyek el, ki kell, ábrándítsalak, csak 9-re megyek be - mosolygott.

- Az jó - csak ennyi telt tőlem. Nézzétek el nekem,  a lelkesedésem szintje éppen hogy üti a 0.

- Hát ez nem volt valami meggyőző - nevetett tovább.

 Közben megkaptam a reggelimet is . A kedvencem , áfonya krémes fánk . Anya nem szereti, ha sokat eszembe, belőle mert árthat  az alakomnak, ergo a karrieremnek is .De most nem érdekel , szükségem van az édességre. Amikor bele haraptam, kisebb mosolyra húzódott a szám. Hallottam, hogy a körülöttem ülök kuncogni kezdtek.

- Daisy amúgy nagyon jól sikerültek a képek - dicsért meg anya.

- Igen - helyeselt Catalina - Querida ezek a képek lettek a legjobbak ebben az évben.

Jól estek a kisebb nagyobb bókok. Nem minta ezt nem hallottam volna tegnap elégszer. Sean a fotós is elégedett volt, a partnerem Carlos is jó volt. Na és ott van Clara, Brook és Harry.

- Minden rendben ment? - faggatott tovább anya.

- Carlos késett egy kicsit, de azt leszámítva minden oké volt . Ja meg a nagyasszonynak nem nagyon tetszett, hogy külsősek is itt vannak, de elintéztem .

Na, igen Miss. Richfield a nagyfőnök nem szereti, ha olyan emberek tartózkodnak a stúdióban akik, nem stábtagok. Volt egy kicsi vitám vele de, megoldottam, hogy a barátaim bent maradhassanak. Mikor végeztem a reggelimmel, eltettem a mosogatóba a tányéron, és azon gondolkoztam, hogy jutok el a suliba.

- Anya kölcsön adod az Audit?

- Először is itt a telefonod - nyújtotta át a készüléket - Nézd meg, és ha még utána is kell, elviheted. 

Beütöttem a kódomat ami egy hangos kattanással jelezte hogy nem csesztem el . A szemeim kikerekedtek . 30 nem fogadott hívás 20 SMS .Ebből a hívások fele apa , majd  Ben néhány Claratól , Brooktól és a fiúktól is . Az SMS-eket sorban nyitottam meg kivéve amit Jason küldött . Azokat el se olvastam úgy töröltem ki . Ben , Clara és Brook aggódott . Majd az utolsó Harrytől jött . Kíváncsian nyitottan meg és az állam koppant a padlón .

Szia, Hercegnőm! Remélem, jobban érzed már magad. De ha mégsem akkor van egy kis meglepetésem. Ott hagytam a kocsim a feljárón, a kulcsok anyukádnál. Nem hiszem, hogy probléma lesz a vezetéssel, ja és örülnek neki, ha holnapután értem jönnél. xxH

Azt a nyuszi vigye el. Most komolyan nálam hagyta a kocsiját? Nem hiszek a szememnek . Ez teljesen megörült .A szemem anya és a telefonom között cikázott .Még mindig várom, hogy jön egy üzenet azzal , hogy vicc volt . Akár mennyire is szuggeráltam a kezemben levő készüléket nem így történt .Ránéztem az órára . Na, jó mennem kell, ha még tényleg fuvaroznom kell minket . A következő pillanatban anya kulcsokat zörögtetett az orrom előtt.

 - Na, kell még a kocsim? - mosolygott pimaszul.

 Én csak mosolyogva ráztam a fejem . Szóval mindenki tudta ezt . A kedvemen  biztos hogy dobott , most már biztos üti a 0 . Na jó lassan az 1-et . Elvettem a kulcsokat és kiesebb mosollyal távoztam . És ott állt ahogy mondta . Az ismerős fekete Range Rover . Automatikusan nyomogattam a gombokat, hogy be tudjak ülni . A táskámat szokásom szerint dobtam az anyós ülésre .És akkor csapott meg az az ismerős férfias illat . Akaratom ellenére is nagy mosoly húzódott az arcomra . Határozottan jó a kedvem már így . Szétnéztem magam körül , és kisebb nevetésbe törtem ki . Egy levelet találtam a hátsó ülésen .

Ha most ezt olvasod, akkor, már bent ülsz a kocsimba. Talán éppen értem jössz. Először is vigyázz a kocsira.

Erre csak a szemeimet forgattam . Ha valaki vigyázni tud, egy kocsira akkor az én vagyok . Jó egyszer meghúztam apa Merciét de akkor csak egy hete volt jogsim . Na de inkább olvasom tovább .

Nem forgasd azokat a szép szemeid.

 Ezt meg honnan az isten nyilából tudta?

 De a lényeg, hogy siess, mert nem szeretek késni xxH

Ja jó vicc Styles , pont te nem szeretsz késni . Csoda ha időbe be érsz az órákra . Nem bírtam kacagás nélküli . Össze hajtottam a nekem szánt üzenetet és becsúsztattam a táskámba . Beindítottam a  kocsit . A motor kellemes zúgása , egy újabb boldogság szintembe került . Kitolattam , nagy gázt adtam és már indultam is az én hősömért . Mostanában mindig ott van ha valami problémám van . Gyakran érezzük, hogy a barátaink eltávolodnak. Mégis mikor szükségünk van rájuk, észre sem vesszük, már fogják a kezünk. Ott volt amikor az a srác bántott . Bele se merek gondolni mi lett volna ha nem érnek oda időbe . Bele borzongtam . Inkább elhessegettem ezeket a gondolatokat . Akkor ő vitt el engem a fotózásra . Ott volt velem mikor a szobámban sírtam . Ilyenkor bánom , hogy akkor önfejű voltam . Mire észbe kaptam már ott is voltam . Az ismerős ház , ahova kisgyerekként sokat jártunk a szüleimmel . Apa és Harry apukája együtt dolgoztak régen . Szerintem még ma is de nem vagyok biztos benne . Nem nagyon izgatnak az apám dolgai . Hidegen hagynak, a lényeg hogy jóban voltak/ vannak és így ismertem meg ő és a családját . Komótosan szálltam ki , nem akarom itt hagyni ezt a kocsit .Még mindig nem vagyok benne biztos , hogy nem álom az egész . Odasétáltam az ajtóhoz. Már nyúltam volna a csengőhöz, amikor kinyílt az ajtó.

- Hello Daisy - Annel találtam szembe magam.

Mosolygott, most már biztos vagyok benne, hogy Hazz tőle örökölte a mosolyát.

- Hello Mrs..... - nem tudtam folytatni, mert igen csúnyán nézett rám - Anne.?- inkább kérdésnek hangzott, mint kijelentésnek.

- Nem vagyok olyan öreg, és nem akarom még 10x elmondani, hogy tegezz - vont egy nagy ölelésbe. Gondolkodás nélkül viszonoztam. Néha csodákra képes egy ölelés. Sokszor a legapróbb dolgok jelentik a legtöbbet.

- Na de gyere már vártalak. 

Várjunk, miért ő várt? Mi van Harryvel ? De egyből megkaptam a választ, ahogy beléptem. Az én drága haverom abban a pillanatban cammogott le a lépcső egy szál fekete Calvin Klein bokszerbe, a szemét dörzsölve. Hát, ha aznap amikor félmeztelen bokszoltunk leesett az állam, akkor most nem tudom, mit mondjak.

- Jó reggelt fiatalember - dorgálta meg Anne - Csak ötször szóltam fel - rázta a fejet.

- Szia, hercegnőm - figyelmen kívül hagyta az anyja szidását és egyből felém vette az irányt.

- S-szia - kapartam össze egy épkézláb mondatot . Hova a francba tűnt a határozott énem ? Az akinek nem kell pasi ? És az, aki nem akar a legjobb barátja iránt többet érezni?

- Na, jobban vagy? - mert végig.

 - Határozottan jobban - nevettem el magam.

- Harold Edward Styles - kiabált Anne a konyhából - Öltözz fel!

- Mindjárt jövőnk - nyomott egy gyengéd puszit a homlokomra, és már rohant is fel.

 Kihasználtam az alkalmat és jobban szemügyre vettem hátulról is. Hat ez sem rosszabb, mint elölről, nyugtáztam magamban. Mikor már végleg eltűnt a szemem elől, követtem Annet a konyhába.

 - Kávét? - fordult meg.

- Igen köszönöm - foglaltam helyet az asztalnál.

- Azt tudod, hogy nagy szó hogy oda adta a kocsit - ült le mellém. - még a sajt nővére se vezette még - kuncogott.

 - Nem már?

- De így van.

- Tényleg Gemma merre van?

- Holnap után jön haza Párizsból, most ott tanul.

- Büszke lehetsz a gyerekeidre - kortyoltam a kávéba - Csodálatos emberek.

 - Tudom, hogy fantasztikus vagyok - lepett be Hazz .

- El nem bízd magad édes fiam.

 - Csak tisztába vagyok a saját adottságaimmal - feszített be.

- Figyelj Mr. Tökéletes - néztem végig rajta - Ezt a felsőt most leveszed, vagy nem mutatkozom veled sehol. Tényleg elég hülyén állt rajta. Olyan nem ő volt. 

- Gyere akkor velem - húzott fel olyan hirtelen hogy majdnem kiesését a kezemből a csésze.

Egy bocsánatkérő pillantást vetettem Anne felé, aki csak nevetni tudott a fián. Szó szerint felvonszolt a lépcsőn én meg majdnem orra estem. Még jó hogy levettem a magassarkúmat. Nem nagyon emlékszem a házra, de a szobájára nagyjából igen . Mikor lassítani kezdett és berontott az egyik helységben gondoltam itt vagyunk . Határozottan nem olyan amilyenre emlékszem . Próbáltam mindent szemügyre venni még ő a szekrényhez ment . Olyan igaz fiús szoba volt , sötét ágynemű , bézs falak , azokon néhány kép elszórva egy egy poszter . Ja és megtaláltam azt a képet, ami nekem is kint van a falamon .Szeretem azokat a véletlenszerű emlékeket, amik mindig megmosolyogtatnak, nem számít, hogy éppen mi történik az életemben jelenleg

 - Sokáig bámészkodsz meg? - dobott meg a felsőjével, amit most kapott le.

- Engedj oda - lökték arrébb.

Kisebb keresgélés után találtam egy bordó inget, amit a kezébe nyomtam. Kérdés nélkül vette fel, és hagyta kigombolva az utolsó 3 gombot. Pont tökéletes kilátást nyújtott a két madárra a mellkasán.

 - Máris jobb - bólintottam elégedetten.

- Még el nem felejtem - ment a szekrényéhez - Ez a tied - tett valamit a hajamba.

 Gyorsan a elővettem a zsebemből a telefonom és megnéztem mi is az . Egy kisebb tiarát kaptam . Egyből könnyek szöktek a szemembe .Neki meg van a képessége, hogy valami rosszat jobbá változtasson.

- Sírni egy fiúért?Aki mellesleg az apád ?- emelte fel az államnál fogva  a fejem - Na, fel a fejjel  hercegnő. A végén még leesik a tiarád.

- Köszönöm- öleltem meg - Mindent .

- Érted bármit.

Lent elköszöntünk Annetől és már siettünk is ki. Egy picit megcsúsztunk az idővel. Át akartam passzolni a kulcsokat, amikor beült az anyós ülésre. Én meg csak ott álltam és nem hittem a szememnek. Sürgetően intett, mire boldogan ültem be a volán mögé.

- Azt hittet csak idáig kapod meg? - nevetett.

 Csak szégyenlősen mosolyogtam. Nem bírtam ki hogy ne öleljem meg újra Egyből a nyakába vetettem magam. 

- Jobb barátot nem is kívánhatok. Szeretlek Hazz .

Nagy nehezen kigabalyodtunk és száguldottunk a suli fele. Végig nevettük az egész utat. Viszont mikor leparkoltam a suliba elég feltűnően bámultam. Néhány csaj szemmel ölt. Ez az átka, ha a nagy Harry Styles barátja vagy. Azért amikor a huszadik csaj mért végig undorral az arcán meglepődtem. Kezdtem kellemetlenül érezni magam. Ezt szerintem észrevette és még rátett egy lapáttal. Átölelte a vállán és így mentünk be.

- Harry fejezd be - próbáltam eltolni, de csak közelebb jött. - Élni akarok még. Ezek a lányok meg megölnek a szemükkel.

- Ez van hercegnőm - rántott vállat nevetve - És ezt levehetnéd már - pöckölte meg a koronám.

 - Basszus el is felejtettem - kaptam le hirtelen.

- Amúgy nagyon jól áll - kacsintott.

Nem tudtam mit reagáljak erre, mert beértünk az osztályba ahol , szintén mindenki jól megnézett minket . A többiek már hátul ültek . Ahogy helyet foglaltam a csajok egyből ezer és egy kérdéssel bombáztak …..

~Brook~

~Zene~

- Ohhhh de édesek vagytok- kiabáltam Daisynek és Harrynek - amíg a többiek csak nevettek

Daisy csak egy fancsali képet vágott, Harry meg csak nevetett. Miután mindketten helyet foglaltak, rögtön elkezdtem mosolyogni. Ez a tipikus perverz mosoly mikor az ember játszik a fantáziájával és próbálja kitalálni, hogy mi is történhetett. És mivel Harry Daisy vállát átölelve jött be, mellesleg tudom, mit érez iránta. Ne ítéljetek el hogy beindult a fantáziám.

- Mi  az a kezedben? - kérdeztem, mert valami csillogó dolgot tartott ott.

- A tiarám!- mondta büszkén, és mosolyogva.

- A tiarád?- ült jött oda hozzánk Clara..- Na, mindegy , szóval láttunk dolgokat az ablakból -"húzta fel a szemöldökét" - Mesélj csak

.

- Szóval Harry kölcsön adta a kocsiját, de te Brook ezt  tudtad  - mondta a szemembe.

- Igen tudtam.

- És elmentem érte – mosolygott- Azt mondta, hogy minden hercegnőnek szüksége van egy tiarára.

-De cuki – könyökölt le Clara .

-  Jaja az –hagytam ott őket, majd felálltam és beültem a fiúk közé. Igazából Louis mellé akartam ülni, de inkább  Harryvel szembe letelepedtem és csak vágtam neki a szokásos Brook arckifejezéseimet és a hülye szövegemet. Rá akartam térni a Daisy témára mikor becsöngettek. Majd a tanár belépett az ajtón. Egy köteg papír volt a kezében. Szinte az egész osztály felsóhajtott, és kezdte kérdezni a tanárt, hogy mi is van.

- Tanár úr írunk?- Ordította Liam próbálta udvariasan, de az nem ment neki.

- Szerinted? Csak dísznek hoztam ezeket, hogy hajtogassunk.- válaszolt Mr Sight.- Na, tegyetek el mindent az asztalról, csak egy tollat hagyjatok kint.

- Ne már, kérem Mr Sightbá, hétfő első óra van. - flegmázott az egyik gyerek

.A tanár nem törődöm ként csak kiosztotta a papírt és közölte velünk, hogy ez a jegy kiteszi a félévi jegyünk felét. Erre mindenki nagyot nézett és elkezdett hirtelen körmölni. Bevallom őszintén semmit sem tanultam , sőt nem is tudtam , hogy ma írunk . Így hát szokásomhoz híven előkaptam a telóm és googl-iztam közbe persze sms-eztem  Daisyvel és Claraval. Ezt hívom én csoport munkának. Azt is hallottam, ahogy a fiúk beszélik meg mögöttem a válaszokat. Pontosabban Liam diktálta az összes baromnak a választ.

30 perccel később kicsöngettek és következett a rettegett tesi óra. Utálok mozogni. A jóga még talán belefér, de a futás. 2 perc után a földön fekszek, ha otthon csinálok valami kardio edzést. De vannak jó dolgok is ebben, bámulhatod a gimis fiúkat, akik midig jól leizzadnak, vagy egyszerűen csak felső nélkül rohangálnak. Mit ne mondjak ez igazán élvezetes. Ez ma sem volt máshogy, az osztály fiú része ma is így volt. Nem is tudtuk merre kapkodjuk a fejünket. Hol is kezdjem? Persze én először Louist néztem meg magamnak, majd jöttek a többiek. Lehet ezen túl a tesi lesz a kedvencem. Szerencsémre bukfenceztünk. Azt még meg tudom csinálni -gondoltam magamba, de az én bukfencem nem nevezhető bukfencnek inkább ilyen disznó a s árban féleség, vagy lajhár nem is tudom. A fél osztály rajtam röhögött, de persze én is magamon. Nyugi az osztályba a banda is beletartozott, akik mellesleg fotókat is készítettek. Az ez utáni órák gyorsabban elteltek, túléltem a napot az a lényeg. Közbe megbeszéltem Louis-sal hogy beszéljük meg ezt az esemény dolgot. Sürgősen közeledik, és nem akarok összetörni. Igazából megígérte, hogy mellettem lesz, aminek nagyon örültem. Az utolsó óra végén, jött oda hozzám és segített elpakolni. Aminek én nem nagyon örültem, mert azért nem vagyok esetlen kis állat.

 - Szóval hova is megyünk? - érdeklődtem.

- Mit szólsz egy kávézóhoz vagy akár pizzázhatunk is-válaszolt cuki mosollyal a képén.

- Akkor kávézóóóóóóóó- mondtam neki nagy happy-ben. Tudni illik, imádom a sütit és, nem volt hangulatom pizzázni. Valamiért jobban vonzott az édesség. Amiből sosem elég.

20 perc múlva meg is érkeztünk, majd beültünk egy kis box-ba. Bevallom a pincér srác igazán bejövős volt, de én  csak arra koncentráltam, akit igazán kedvelek. Ugyanazokkal a problémákkal küzdeni, mint Hazza. Imádok Louisval lenni, emberek százával beszélhetek egy nap, de egyik sem versenyezhet azzal a mosollyal, amit ő okoz nekem egy perc alatt. Imádom benne, hogy elfogad úgy, ahogy vagyok.. Milyen jó is lenne, ha nem csak barátkén tekintene rám. Félek elmondani neki .De attól még jobban, hogy elítél, azért amit  érzek .Pedig érte tényleg bármit, BÁRMIT  megtennék,  Elmennék vele a világvégére  vagy ,meg másznám a legmagasabb hegyet is csak egyszer mondja , hogy szeret . Nem csak akkor mikor szomorú vagyok .Időközben észre sem vettem , hogy pityergek . A gondolataim eluralkodtak rajtam . Nem tudtam mit is érzek pontosan . Édesanyám mindig azt tanította hogy:a szívemet csak annak tárjam ki majd később adjam oda,aki tényleg megérdemli. Most akkor szeretem? Vagy mi?

-Brook ne sírj- mondta  Louis a túloldalról. Velem szemben ült az asztalnál.- Meg bántottalak valamivel?

- Nem csak.. csak már nem bírom. - mondtam neki szipogva, igazából az esemény dologgal jöttem neki, hogy mennyire rossz. Rájövök apránként, hogy nem birom tovább. 

Nem tudok már hinni, s remélni. Nem tudok hazudni hogy jól vagyok, mosolyogni mindenkire, mikor belül meghalok.A legnehezebb dolg az, amikor bírnunk kell barátként amellett, akit szeretünk, csak azért, hogy ne veszítsük el teljesen.

Ő erre mellém ült és nyomott egy puszit a arcomra. Erre megint rákezdtem. Miért most? Eddig miért nem puszilt meg? Sok csalódás után már te magad is elhiszed, hogy nem érdemled meg a boldogságot, és megpróbálsz beletörődni a szomorúságba.  Csak azért csinálta ezt mert.. mert....

- Csak azért vagy itt velem, mert anyu meghalt- kiabáltam rá.

Louis értetlen fejet vágott nem értett e mi bajom van.

- Ez nem igaz - állt fel és nézett a szemembe

.

- Persze persze, hagyj inkább békénk- közbe kimásztam valahogy, mivel belül ültem és kimentem a kávézóból pontosabban szaladtam...